Parlament előtt az új beruházási törvény!
Háttérinformációink alapján a parlament elé került az új beruházási törvény, ami az állami projektek új rendszerét fogja meghatározni.
Háttérinformációink alapján a parlament elé került az új beruházási törvény, ami az állami projektek új rendszerét fogja meghatározni.
Lázár János építési és közlekedési miniszter konstruktívnak nevezte szerb kollégájával tartott keddi budapesti egyeztetését. Közben a szerb kollégája által kiadott keddi közlemény szerint Magyarország azt a vállalást tette, hogy 2025-re befejezi a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítását.
Pontosan egy évvel ezelőtt hirdettek eredményt a Nyugati pályaudvar megújítására és a vasúti kínálat bővítése érdekében a pályaudvar kapacitásának duplájára növelésére kiírt tervpályázaton - írja Vitézy Dávid volt államtitkár, közlekedési szakember. Szerinte azonban bár óriási versenyben, számos más uniós tagállam pályázatát megelőzve közvetlen, azaz nem eleve az országnak járó európai uniós forrást nyertünk el a továbbtervezésre, a támogatási szerződést a közlekedési tárca jelenlegi vezetése (Lázár János minisztériuma) nyilvános magyarázat nélkül felmondta és a forrást visszaadta
Az elektromos rollerekre vonatkozó KRESZ-módosítás szerint a 25 kilométer/órás végsebességű rollerek kerékpárnak minősülnének, az ennél gyorsabbak pedig segédmotoros kerékpárnak. A tervezet elkészült, és átkerült a Lázár János vezette közlekedési minisztériumhoz – mondta a Magyar Nemzetnek Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár.
200 milliárd forintos fejlesztési csomagot dolgozott ki a főváros vezetése a 3-as metró vonalának felszínére. A projekt-terv felüljárók elbontását, új bicikliutakat és egy új villamost is tartalmaz. Az uniós források nehézkes kiszabadítása azonban akadályt gördíthet a megvalósulás elé, hiszen a tervet ezekből a pénzekből valósítanák meg - írja a HVG.hu
Részletes interjút adott a Mandinernek Lázár János, melyben szóba került többek között az állami beruházások megvalósítása, az új beruházási kerettörvény, de a minisztériumok feladatairól és a korábban kiszivárgott fővárosi és agglomerációs projektekről szóló listáról is beszélt a miniszter.
Magyarországon jelenleg közel 15 ezer műemlék található, amelynek 20 százaléka kiemelten védett, 80 százaléka védett műemlék. Ha az állam egy adott építményt, tájépítészeti alkotást műemléki védelem alá helyez, akkor az érintett tulajdonosoknak, használóknak ez többletkötelezettséggel jár, ami egyben többletköltségeket is jelent. A magyar építészetről szóló törvény koncepciója erre kíván megoldást találni különböző kedvezmények bevezetésével.
"Az építésügyet, a településkép-védelmet és a műemlékvédelmet szabályozó összes törvényt felülvizsgáltuk, és ezeket a magyar építészetről szóló törvényben fogjuk újrarendszerezni." - fogalmazott múlt héten Lázár János. A magyar építészetről szóló törvény koncepciója a jenlegi szabályozáshoz képest számos kérdésben új irányelveket és szabályokat határoz meg, az alábbiakban az ezekhez kapcsolódó 12 alapelvet mutatjuk be.
Tavaly október 11-én jelentette be Lázár János az új beruházási és építési kerettörvény elkészültét és azt, hogy egy újabb kódex összeállításán dolgozik a piac szereplőivel. Az építési és beruházási miniszter célja az volt, hogy az összes, az építésügyet, településkép-védelmét és a műemlékvédelmet szabályozó törvényt felülvizsgálják és azokat a Magyar építészetről szóló törvényben újra rendszerezzék. A miniszter most közösségi oldalán számolt be az eredményekről és arról, hogy a törvénytervezet koncepcióját társadalmi egyeztetésre bocsátják.
Egy hónapja írtunk arról, hogy egy kiszivárgott lista szerint mintegy 80, többségében fővárosi fejlesztés lezárásáról döntött a kormány. Ennek kapcsán Lázár János, építési és közlekedési miniszter a Telex kérésére most átadta a teljes listát, melyből kiderül, hogy pontosan milyen projekteket érint a döntés.
A HVG értesülései szerint egy friss törvényjavaslat értelmében a kormány megszabott áron vásárolná fel az exportra szánt építőanyagokat, az árukészletből pedig Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket állítana fel. A törvényjavaslat a gyártás és az épületek energiahatékonyságának növelése érdekében a magyar építőanyag-gyártókat adókedvezményben részesítené, a magánszemélyek önerőből történő épületenergetikai beruházásait pedig áfa-visszatérítéssel támogatná. A lap szerint az építészeti törvényjavaslat rendelkezései számos uniós alapelvvel és az alaptörvénnyel ütköznek.
Ahogy január végén írtuk, az iparágat sújtó infláció miatt a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának lehetőségéről döntött a kormány, vagyis a háború okozta áremelkedés egy részét, bizonyos esetekben átvállalja az állam. A mostani Magyar Közlönyből kiderült az érintett építőanyagok és beépítésre kerülő építőipari termékek listája, illetve a rendelet gyakorlati alkalmazása is.
Öt százalékkal, de legalább 53 ezer forinttal emelkedik január elsejétől a MÁV-Volán csoportnál dolgozók alapbére - közölte a mai, délutánba nyúló egyeztetés végén a Vasutasok Szakszervezete.
Az ÉVOSZ a Spakli’21 podcast legújabb adásában Lázár Jánossal, építési és közlekedési miniszterrel beszélgetett a hazai építőipar helyzetéről és lehetőségeiről. Az interjú során volt szó külföldi befektetőkről, a munkaerőhiány problémájáról, és a miniszter jövőbeli terveiről is.
Lázár János egy hódmezővásárhelyi rádióinterjúban arról beszélt, hogy Orbán Viktor hamarosan bejelenti, miként változtatják meg a beruházási törvényt - írja az Infostart. Az építési és közlekedési miniszter azt is megígérte, hogy még idén egységesítik a MÁV és a Volán menetrendjét.
Bősz Anett főpolgármester-helyettes a Szabad Európának elmondta, szerintük a Biodóm esetében egy kormányzati beruházásról van szó, melynek befejezéséhez a kormány nem biztosította a szükséges forrásokat, azonban mivel a jelenleg félkész állapotban lévő épület a súlyos anyagi gondokkal küzdő fővároshoz került, így nekik kell azt fenntartaniuk, a befejezéshez pedig mintegy 45 milliárd forintnyi forrásra lenne szükség.
Több folyamatban lévő fővárosi és vidéki város-, és közlekedésfejlesztési projekt lezárására utaló dokumentum jutott a Telex birtokába. A lap információi alapján a széljegyzetekkel tarkított listán Lázár János építési és közlekedési miniszter mintegy nyolcvan többségében fővárosi fejlesztés sorsáról, többségében azok lezárásáról döntött. A kerékpáros fejlesztések, a vasútfejlesztések, a HÉV-fejlesztések, a közpark-építések rosszul jártak, van azonban néhány projekt, aminek folytatódhat a tervezése, ilyen többek között a Budakeszire tervezett buszsáv, vagy a ferencvárosi Atlétikai Stadion, illetve az ehhez épített szabadtéri edzőpályák. A miniszter azt nyilatkozta a dokumentumra vonatkozóan, hogy a kormány azokat a fenntartható beruházásokat akarja és tudja támogatni, amelyek nemzetgazdasági szempontból fontosak, gazdaságélénkítő hatással bírnak.
Az iparágat sújtó infláció miatt a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának lehetőségéről döntött a kormány, vagyis a háború okozta áremelkedés egy részét, bizonyos esetekben átvállalja az állam. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a módosítás azon beruházások esetében kezdeményezhető, melyeknél a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmény történt.
Tavaly októberben jelentette be Lázár János az új beruházási és építési kerettörvény létrehozását, melynek során 26 szakmai szervezet közel 900 ajánlása alapján készült el a kerettörvényre vonatkozó javaslat. Idén januárra a törvény tervezete nyilvánossá vált, így részletesen megnéztük, hogy mit is jelent ez a hazai építőipar számára. Előzetesen elmondható, hogy a – várhatóan februárban parlament felé kerülő - tervezet lényegében újragondolja az állami építési beruházások teljes életciklusát.
Ahogy korábban mi is megírtuk, a Lázár János által tavaly bejelentett új beruházási törvény célja, hogy véget vessen az egyszereplős közbeszerzéseknek és gátat szabjon az építőanyag-drágulások áthárításának. Az akkori tervezet múlt héten került fel a tárca honlapjára - írja a Népszava. Az új törvény hatálya valamennyi nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő állami építési beruházásra kiterjedne, ami nemcsak az uniós építési és szolgáltatási koncessziós értékhatár felett lenne érvényes, de már az 50-100 millió forintos nemzeti közbeszerzési értékhatárú projekteket is érintené.
Washington egyre csak unja, hogy nincs előrelépés a tárgyalásokban.
Egyértelmű, hogy a robot vagy az ember nyert.
Cselhez folyamodhatott a két miniszter.
"Válasszák Franciaországot, válasszák Európát!"
Több izgalmas forgatókönyv előtt állunk.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
